Ez Skócia

Pár napja a Sparban a kasszában álltam, de nem volt vásárló, ezért unalmamban elkezdtem a hátam mögött levő piákat rendezgetni. Nem sok rendbe rakni való volt rajtuk, nagyjából csak jobbra-balra tologattam őket unalmamban. Mire visszafordultam, az üzlet végéig állt sor: 6 türelmes birka néma csendben várta, hogy kiszolgáljam őket. Már a nyelvem hegyén volt, hogy: "De hát miért nem szóltok??!", de aztán csak sűrű bocsánatkérés közepette elkezdtem szkennelni a termékeket. Közben pedig megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy: ez Skócia, ez annyira tipikusan skót hozzáállás. Magyarországon az első várakozó minimum köhintett vagy rám köszönt volna, hogy észrevegyem, és ha ez nem segít, rám mordul, hogy "fizethetnék még ma?!". És félreértés ne essék, ezzel nem azt akarom mondani, hogy a skótok udvariasabbak, sőt sok szempontból sokkal civilizálatlanabbak és neveletlenebbek mint mi. Viszont úgy tűnik türelmesebbek is. (Vagy kevésbé életrevalóak :))

Sütök

Szakácsművészetem csúcsa tegnap óta már nem a rántotta, hanem a banános nutellás muffin:

Tesztalanyom, Oszkár még életben van és azt mondta, hogy ízlik is neki, csak "miért van banán íze a nutellás tölteléknek?" Hát először is azért, mert banán van benne, másodszor meg azért, mert különben nutellás muffin lenne :)

Kínos

Vannak pillanatok, amikor rámtör a felismerés, hogy muszáj normálisan megtanulnom angolul. Vannak magyar szavak, amik nem tűnnek magyar eredetűnek, így azt feltételezem, hogy biztos angolul is ugyanúgy mondjuk őket, mint magyarul. Mikor ma egy osztálytársam azt magyarázta, hogy az egyik pillanatban fázik, a másikban melege van, és ez biztosan amiatt van, mert megfázott, viccesen megjegyeztem, hogy ez már inkább a klimax...

Azt jól gondoltam, hogy a klimax szó az angolban is létezik, csak azt nem tudtam, hogy itt orgazmust jelent... :D

A válasz egy elkerekedett szempár volt, majd Kinga jóindulatúan felvilágosított, hogy amire én gondolok, az a menopausa.