Próbálunk új albérletet találni, mert egyrészt törvényellenes, hogy hárman lakunk egy 1 hálószobás lakásban, másrészt tényleg nem túl szerencsés, hogy Máté a nappaliban alszik, és kezd nagyon szűkös lenni a hely.
A találjuk meg új otthonunkat projekt keretében tegnap és ma is megnéztünk egy-egy lakást. A tegnapiba egy nagyon jófej ingatlanos vitt el minket, de a humora és a kedvessége sem tudta kompenzálni, amit a lakásban láttunk. Oszkár már a lépcsőházból szeretett volna visszafordulni, de végül is bementünk a lakásba. Az arcunk egyre torzult a rothadó dolgok láttán, majd finoman megjegyeztük, hogy tudjuk, hogy 390 fontért szinte ingyen van, de mi konkrétan akkor sem költöznénk be ha ők fizetnének ugyanennyit. A fickó még győzködött, hogy de ki lesz festve, és az ex-bérlők visszaállítják az eredeti állapotokat (nem akarom tudni, azok milyenek...), de kitartottunk amellett, hogy ide nem festés, hanem egy kézigránát kell.
Ezután mondta, hogy van egy másik lakás is, kicsit drágább ugyan, de akkor az majd biztosan jobban megfelel az igényeinknek, bár épp most újítják fel, de azért nézzük meg. Ma el is mentünk nagy reményekkel, de már a lépcsőházban kezdtem rosszul lenni. A legyek felhőben keringtek, a szagok elkábítottak, és komoly attrakció volt úgy eljutni az ajtóig, hogy se macska pisibe se szarba ne lépjek. A lakásról meg csak annyit, hogy bár azt mondták, hogy teljesen fel lesz újítva, úgy gondoltuk, hogy ezt a lakást bontógolyóval sem tudják annyira felújítani, hogy ott akarjunk élni. Igyekeztünk semmihez sem hozzáérni, aztán futva mentünk ki a házból.
A jó hír viszont, hogy 3 másik lakás megnézésére is kaptunk időpontot, mind drágábbak de elvileg kulturáltabbak is mint ezek. Szóval a lelkesedésünk töretlen :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése