2012. augusztus 12., vasárnap

Anyának

Próbálok a jó dolgokra koncentrálni, és nem arra, hogy:
- perverz, elkeserítő és megalázó módon megint Dundee-ban vagyok
- a londoni Business suli nélkülem kezdődik el a jövő héten
- a londoni élet valószínűleg örökre álom marad
- se munkám, se iskola, ahol tanulhatnék, se kilátás ezek megváltoztatására

De jó dolog például visszaemlékezni az esküvőnkre, ami minden sutasága ellenére csodálatos volt. Annyi szép emléket adott, amire életünk végéig boldogan fogunk visszaemlékezni. Például nagymama koromban is büszkén fogom nézegetni a fényképeket (szerintem soha sem voltunk még olyan szépek, mint aznap :)), és az emlékkönyvet is jó újraolvasni, mert rengeteg megható és vicces jókívánságot kaptunk.
Bár azt gondoltam, hogy az esküvő a rokonoknak és a barátoknak szól, és az a lényeg, hogy ők jól érezzék magukat meg elérzékenyüljenek, de valójában nekünk is óriási élmény volt. Rengeteg szeretetet és figyelmet kaptunk, és nem csak pózoltunk, tényleg a szerelmünket ünnepeltük. Úgy tűnik, mégiscsak jó dolog félredobni a rációt és a hideg észérveket és rövid együttélés után házasodni, amíg még vakon szerelmesek vagyunk egymásba. :)
Az esküvőszervezés biztos nem lesz a kedvenc elfoglaltságom ezután sem, de menyasszonynak lenni leírhatatlanul jó volt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése