Oscar díjra jelölték, akkor biztos jó. Egy csomó híres színész játszik benne, tuti recept. Az egész film alatt a 70-es évek legnagyobb sláregei szólnak, király. Híres színészek idétlen ruhákat és parókákat hordanak, futás a moziba! Miért van az, hogy aki megálmodta ezt a filmet, a recept minden egyes hozzávalóját használta, a végeredmény mégis ehetetlen?
Talán mert látszik rajta, hogy a film célja az Oscar díj volt, és nem egy szerethető vagy legalább élvezhető darab alkotása. Nem készítettem statisztikát, de meggyőződésem, hogy az Oscarra jelölt filmek évről évre egyre hosszabbak. Az American Hustle a maga 137 percével kínzás. A két óránál hosszabb filmekért alapból büntetőpontokat adnék, ráadásul a hosszú játékidő itt teljesen indokolatlan.
A színészek tényleg szuperek, egyik-másik karakter egyenesen zseniális. Ugyanakkor végig az volt az érzésem, hogy túl sok figurát próbálnak a filmbe gyömöszölni, és mindegyiket meg akarják mutatni elölről, hátulról, miközben mind felszínes, majdhogynem sablonos marad. Úgy gondolom, hogy Irving és Sidney karakterében még rengeteg fantázia lett volna, szerettem volna többet tudni róluk, a múltjukról, az indítékaikról, miközben a film már a polgármesterre és De Niro (egyébként brilliáns) karakterére koncentrál. Elhiszem, hogy a filmnek nem volt célja a mély jellemábrázolás, ugyanakkor a sztori önmagában nem érdemes 137 percre.
Nagy baj azért nincs, az Oscart nem az American Hustle nyerte, úgyhogy 2013-ra nem emiatt az elnyújott vergődés miatt fogunk emlékezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése