Murphy

Tegnapelőtt, csaknem 3 havi sikertelen keresgélés után feladtam, hogy munkát találjak Edinburghban és Oszkárral megbeszéltük, hogy mindenki bekaphatja, hazamegyünk Magyarországra  (mert ha már úgysem tudok dolgozni, legalább hadd legyek munkanélküli otthon, a melegben, és ne a világ végén, a hidegben és esőben).

Ma délben, miközben 35 fokról, Velencei-tóról és tejfölös lángosról fantáziáltam, két állásközvetítő is felhívott két különböző álláslehetőséggel. Mindkettőre rávágtam, hogy persze, érdekel. Az egyik azóta már újra jelentkezett azzal, hogy átküldte az önéletrajzomat a cégnek, nekik nagyon tetszett, úgyhogy szeretnének csütörtökön interjúztatni. Az állásközvetítő meg holnap szeretne engem felkészíteni az interjúra.

Nem mintha elégedetlenkednék, de PONT MOST?! TÉNYLEG??

Futunk

Ugyan még csak egy hete, de az elszántságunkat mutatja, hogy egy hét alatt ötször voltunk futni. Kingával és Oszkárral beneveztünk egy 5km-es versenyre, ami június 8-án lesz. Így van még 4 hetünk, hogy felgyúrjuk magunkat. Első nap kerek 1km után nyúltam ki (Oszkárék pár száz méterrel később), ami hivatalosan is a teljesen kezdő szint alatt van :D (Találtam egy 8 hetes edzéstervet 5k-ra, ami azzal a feltételezéssel indul, hogy le tudok futni 1 mérföldet (1.6km)).

A verseny egyébként nagyon jó bulinak ígérkezik. Miközben futunk (=az életünkért küzdünk), féstékzáport zúdítanak ránk (olyasmi mint a paintball, csak nem fáj), a lényeg pedig, hogy a startnál kapott fehér póló a célbaérkezéskor a szivárvány minden színében pompázzon.

Ha azt túléltük, a következő megmérettetés a Zombifutóverseny. Itt a zombik üldözik az embereket. Ha utolérik és megharapják, az ember is zombivá változik, és ő is kergetni kezdi a többi embert. Szerintem az Edinburghiak nagyon értenek hozzá, hogyan dobjanak fel egy futóversenyt :)

Készen állunk az esti futásra :)

10 jele annak, hogy ideje elmenned dolgozni

1. Egy ilyen listát írsz.
2. Tudod, hogy hány órakor viszik a szemetet.
3. Név szerint ismered a kukást.
4. Izgatottan várod a napi postát, noha nem rendeltél semmit.
5. A kutyád naponta hatszor sétál.
6. A hátsó lábaival is tud pacsit adni.
7.  Nem riaszt el a főzőtanfolyam gondolata.
8. Aggódsz, ha a szomszéd idős nénit nem látod egy napig.
9. Sorrendbe állítod az ételhordókat, attól függően, hogy milyen gyakran használod őket.
10. A lábtörlőd tisztább, mint egy átlag dolgozó ember ágyneműje.

Volt Aegon, nincs Aegon

Hétfő reggel az Aegonnál voltam hivatalos állásinterjúra. Múlthéten míg készültem az interjúra, kicsit utánanéztem a cégnek. Mégis csak legyen valami fogalmam róla, hogy mivel foglalkoznak és mit nyújtanak az alkalmazottaknak. A fizetés ugyan nem a legjobb, de a saját gym és étterem egész fellelkesített. Hétvégén már kezdtem aggódni, mert a számat még mindig nem tudtam rendesen kinyitni és a mosolygási kísérleteim is rendre fájdalmas fintorba torkollottak, de gondoltam, sebaj, dupla adag fájdalomcsillapítóval még egy karóbahúzást is kacagva elviselek.

Aztán tele lett a szám aftával (4-nél abbahagytam a számolást). Aztán hasmenésem lett. Fájt a torkom. Vasárnap este már kb úgy vonszoltam végig magam a dublini reptéren, mint akit összevertek. Hétfő reggel, 5 óra alvás után az önsajnálaton kívül már mást nem nagyon éreztem. Felhívtam az állásközvetítőt, hogy ha lehetséges, tegyük át máskorra az interjút. Mondta, hogy semmi gond, felhívja az Aegont és meglátja, mit tehet. Aztán nem hívott egy napig, úgyhogy felhívtam megint én. A válasz egy szépen kifejtett "így jártál" volt.

5 perc alatt meggyászoltam a még el sem kezdődött customer service representative karrieremet és elmentem dokihoz. A diagnózis gyakorlatilag: system shut down. Nincs semmi baj, csak nagyon legyengült a szervezetem, ezért a hasmenés meg a torokfájás meg az afták. Ezek azóta nagyjából elmúltak, így maradtak a számat sebesre bökdöső varratok (holnap megszabadulok tőlük, juhééé) meg az időnként az állkapcsomba hasító fájdalom.

P. S. Azt üzenem a fogtündérnek, hogy kapja be. Nem teszem a bölcsességfogamat a párna alá, mert maximum egy Ferrarival tudna kárpótolni ezért, azt meg úgyse hoz.

Magyarok mindenhol

Ezeket a krétarajzokat ma reggel találtam kutyasétáltatás közben.

Sárgabarackos süti

Íme a munkanélküliégem gyümölcse:

Sárgabarackos nyammm

Az utolsó munkanapomon búcsúajándékként kaptam recepteket és mérőpoharakat, hogy ne unatkozzam, amíg megtalálom álmaim új munkáját. Ma ki is próbáltam őket és nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel. A tesztalanyok még élnek és azt állítják, hogy ízlett is nekik. Ha még sokáig nem találok munkát, a végén profi szakács leszek :)

Egyébként ma voltam egy állásközvetítő cégnél is. Előzőleg már kitöltettek velem egy pár órás online tesztet (matek, helyesírás, gépírás, Word, Excel), amit kiráztam Oszkár kisujjából :) Az "interjú" végülis arról szólt, hogy a interjúztató megdícsért a csinos külsőmért, a remek teszteredményemért és a kiváló munkatapasztalatomért. Mindezt olyan bűbájos és leereszkedő hangnemben, ahogyan egy másodikost dícsér meg a tanítónéni az ötös dolgozatáért. A végén már tényleg azon kezdtem morfondírozni, hogy ha ekkora zseni vagyok, hogy lehet, hogy még nincs munkám?!

Végül úgy köszönt el, hogy ha majd lesz megfelelő munka (időszakos irodai munkákra közvetítenek ki), akkor hívni fog. És (ezt teljesen komoly fejjel), hogy keljek fel minden reggel korán, de azért ne öltözzek fel csinosba, mert lehet, hogy nem lesz minden nap munka... :D

Munkakereső

Végső stádiumú munkakereső lettem. Ma a kuka szót munkahelynek értettem.