Volt Aegon, nincs Aegon

Hétfő reggel az Aegonnál voltam hivatalos állásinterjúra. Múlthéten míg készültem az interjúra, kicsit utánanéztem a cégnek. Mégis csak legyen valami fogalmam róla, hogy mivel foglalkoznak és mit nyújtanak az alkalmazottaknak. A fizetés ugyan nem a legjobb, de a saját gym és étterem egész fellelkesített. Hétvégén már kezdtem aggódni, mert a számat még mindig nem tudtam rendesen kinyitni és a mosolygási kísérleteim is rendre fájdalmas fintorba torkollottak, de gondoltam, sebaj, dupla adag fájdalomcsillapítóval még egy karóbahúzást is kacagva elviselek.

Aztán tele lett a szám aftával (4-nél abbahagytam a számolást). Aztán hasmenésem lett. Fájt a torkom. Vasárnap este már kb úgy vonszoltam végig magam a dublini reptéren, mint akit összevertek. Hétfő reggel, 5 óra alvás után az önsajnálaton kívül már mást nem nagyon éreztem. Felhívtam az állásközvetítőt, hogy ha lehetséges, tegyük át máskorra az interjút. Mondta, hogy semmi gond, felhívja az Aegont és meglátja, mit tehet. Aztán nem hívott egy napig, úgyhogy felhívtam megint én. A válasz egy szépen kifejtett "így jártál" volt.

5 perc alatt meggyászoltam a még el sem kezdődött customer service representative karrieremet és elmentem dokihoz. A diagnózis gyakorlatilag: system shut down. Nincs semmi baj, csak nagyon legyengült a szervezetem, ezért a hasmenés meg a torokfájás meg az afták. Ezek azóta nagyjából elmúltak, így maradtak a számat sebesre bökdöső varratok (holnap megszabadulok tőlük, juhééé) meg az időnként az állkapcsomba hasító fájdalom.

P. S. Azt üzenem a fogtündérnek, hogy kapja be. Nem teszem a bölcsességfogamat a párna alá, mert maximum egy Ferrarival tudna kárpótolni ezért, azt meg úgyse hoz.

Magyarok mindenhol

Ezeket a krétarajzokat ma reggel találtam kutyasétáltatás közben.

Sárgabarackos süti

Íme a munkanélküliégem gyümölcse:

Sárgabarackos nyammm

Az utolsó munkanapomon búcsúajándékként kaptam recepteket és mérőpoharakat, hogy ne unatkozzam, amíg megtalálom álmaim új munkáját. Ma ki is próbáltam őket és nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel. A tesztalanyok még élnek és azt állítják, hogy ízlett is nekik. Ha még sokáig nem találok munkát, a végén profi szakács leszek :)

Egyébként ma voltam egy állásközvetítő cégnél is. Előzőleg már kitöltettek velem egy pár órás online tesztet (matek, helyesírás, gépírás, Word, Excel), amit kiráztam Oszkár kisujjából :) Az "interjú" végülis arról szólt, hogy a interjúztató megdícsért a csinos külsőmért, a remek teszteredményemért és a kiváló munkatapasztalatomért. Mindezt olyan bűbájos és leereszkedő hangnemben, ahogyan egy másodikost dícsér meg a tanítónéni az ötös dolgozatáért. A végén már tényleg azon kezdtem morfondírozni, hogy ha ekkora zseni vagyok, hogy lehet, hogy még nincs munkám?!

Végül úgy köszönt el, hogy ha majd lesz megfelelő munka (időszakos irodai munkákra közvetítenek ki), akkor hívni fog. És (ezt teljesen komoly fejjel), hogy keljek fel minden reggel korán, de azért ne öltözzek fel csinosba, mert lehet, hogy nem lesz minden nap munka... :D

Munkakereső

Végső stádiumú munkakereső lettem. Ma a kuka szót munkahelynek értettem.

Miért nem tetszik az American Hustle?

Oscar díjra jelölték, akkor biztos jó. Egy csomó híres színész játszik benne, tuti recept. Az egész film alatt a 70-es évek legnagyobb sláregei szólnak, király. Híres színészek idétlen ruhákat és parókákat hordanak, futás a moziba! Miért van az, hogy aki megálmodta ezt a filmet, a recept minden egyes hozzávalóját használta, a végeredmény mégis ehetetlen?

Talán mert látszik rajta, hogy a film célja az Oscar díj volt, és nem egy szerethető vagy legalább élvezhető darab alkotása. Nem készítettem statisztikát, de meggyőződésem, hogy az Oscarra jelölt filmek évről évre egyre hosszabbak. Az American Hustle a maga 137 percével kínzás. A két óránál hosszabb filmekért alapból büntetőpontokat adnék, ráadásul a hosszú játékidő itt teljesen indokolatlan.

A színészek tényleg szuperek, egyik-másik karakter egyenesen zseniális. Ugyanakkor végig az volt az érzésem, hogy túl sok figurát próbálnak a filmbe gyömöszölni, és mindegyiket meg akarják mutatni elölről, hátulról, miközben mind felszínes, majdhogynem sablonos marad. Úgy gondolom, hogy Irving és Sidney karakterében még rengeteg fantázia lett volna, szerettem volna többet tudni róluk, a múltjukról, az indítékaikról, miközben a film már a polgármesterre és De Niro (egyébként brilliáns) karakterére koncentrál. Elhiszem, hogy a filmnek nem volt célja a mély jellemábrázolás, ugyanakkor a sztori önmagában nem érdemes 137 percre.

Nagy baj azért nincs, az Oscart nem az American Hustle nyerte, úgyhogy 2013-ra nem emiatt az elnyújott vergődés miatt fogunk emlékezni.

Életjel

Élünk. Edinburghban. Dobozokból. :)

Ma reggel fél órán keresztül kétségbeesetten kerestem a cukrot. Mert ha már az egész kis világom a feje tetején áll, bassza meg, legalább hagy igyak egy teát.

Ma már vonattal mentem munkába. Ez volt az első vonatozásom Skóciában és nagyon élveztem. Kényelmes, meleg, tiszta, alig voltak rajta és gyönyörű helyeken megy. A napom legnyugisabb 2 órája volt, úgyhogy bár majdnem kétszer annyi ideig tartott, mintha kocsival mentem volna, holnap is vonattal megyek, hogy kipihenjem az itthon létet.

Dundee vs Edinburgh

Me: So if people from Dundee are called Dundonians, what do you call people who live in Edinburgh?
A Dundonian: Idiots...